Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

A színes körmök először férfiakon bukkantak fel

2020. 03. 01. 00:00:00
A színes körmök először férfiakon bukkantak fel

Bár ma már mi sem természetesebb, mint a szépre lakkozott körmök kezeinken, de ez nem volt mindig így. Voltak korok, amikor a társadalmi hovatartozásra, gazdagságra utalt a színes körmök viselése, másutt épp ellenkezőleg, megvetett és lenézett dolognak számított. Tekintsük át, honnan is ered a szépség ezen formája.

Már Kr. e. 5000 körül használtak hennát e célra az indiai nők, igaz, ők még az ujjaik végét festették, nem csak a körmeiket. Az első színes körmök ma már furcsa módon férfiakon bukkantak fel, az ókorban a babiloni harcosok órákon át szépítkeztek egy-egy csata előtt, hajukat göndörítették, körmöket és szájukat pedig egyforma színűre festették. Ugyanekkor, Kr. e. 3000 környékén kezdett Kínában is terjedni a körömfestés szokása, igaz, itt sem nemi, hanem társadalmi alapon. Szigorú szabályok rendelkeztek arról, hogy milyen osztályba tartozó ember milyen színűre festheti körmét, az alacsonyabb státuszúak csak halványabb színeket használhattak, legalsóbb osztályok tagjainak bárminemű körömdíszítés tilos volt. A császári család színeit természetesen csak annak tagjai viselhették körmükön, bárki más az életével játszott, mivel a büntetés természetesen fővesztés volt érte. Szintén a kínaiaknak köszönhetjük az első fennmaradt körömlakk-recepteket is, gumiarábikum, zselatin, méhviasz, növényi színezék és tojásfehérje keverékét használták. Orchidea –és rózsaszirmok segítségével állították elő a rózsaszín és piros árnyalatokat. Komoly türelem is kellett ugyanakkor ezekhez az ókori lakkokhoz, mivel órákig kellett őket hagyni száradni, akár egy egész éjszakán át.

Kleopátra az indiai nőkhöz hasonlóan hennát használt, ő azonban már csak a körmeit díszítette vele, kedvenc színe a piros volt. Később a középkor során a körömfestés szokása majdnem elfelejtődött, bár teljesen sosem tűnt el. A reneszánsz idején, majd a 17. században Párizsban, a Napkirály udvarában lett ismét divat a manikűr. A színes körmök ekkoriban nem váltak elterjedtté, a különböző olajokkal és pasztákkal elsősorban egészséges, csillogó hatást akartak elérni, így inkább a mai átlátszó lakkok őseinek tekinthetjük ezeket a módszereket. A francia manikűr eredetéről több verzió is ismert, az egyik szerint ekkoriban találta fel egy bizonyos Sitté doktor, akinek az unokahúga vitte később tovább tudását. A világ más részein ekkoriban sem állt meg itt a körmözés művészete, az inkák Dél-Amerikában bonyolult sasmintákkal díszítették körmeiket, Júdeában pedig egy igen fájdalmas körömdíszítési módszer volt divatban, tűvel festéket juttattak be a körömmátrixba, azaz előre tetoválták a körömsejteket, amelyek így már festve nőttek.

1878-ban Mary Cobb nyitotta meg az első manikűrszalont Manhattanben, miután Franciaországban tanult a szakmát, az ő találmány a körömreszelő is. Ekkoriban találták fel továbbá a körömollót, a bőrvágó ollót és lényegében ekkor indul világhódító útjára a manikűr, majd később a körömfestés. 1914-ben találta fel a Cutex – a cég, amelynek az első bőrvágó ollót is köszönhetjük – a „körömtintát”, a modern körömlakkok elődjét, ezek azonban még por állagúak vagy sűrű masszák voltak, így nehezen lehetett velük szép eredményt elérni. Henry Ford autómágnás gyárában nők is dolgoztak szép számmal, akiket egyre inkább zavart, hogy körmeiket elcsúnyítja és megfeketíti a fizikai munka. Ennek megoldására született 1925-ben a folyékony körömlakk, a Ford T-modell festékén alapulva, amellyel a gyárban dolgozó hölgyek visszafesthették fehérre elszíneződött körömvégeiket. Egy másik verzió szerint ez a francia manikűr születése.

Ezzel párhuzamosan, egymásról nem tudva, az óceán másik oldalán Michelle Manard francia sminkest is az autók fényezése ihlette. Akkoriban kezdtek el igazán elterjedni az autók Európában, amik egyre szebb festésekben és egyre különlegesebb színekben pompáztak. Manard ötlete alapján, az autófestékek technológiáját utánozva, 1932-ben rukkoltak elő a Revlon-fivérek és Charles Lachmann vegyész az első üveg, mai értelemben vett körömlakkal. Forradalmi újdonságnak számított, hogy már nem színezték, hanem színes lakkal vonták be a körmöt, lényegében ez volt az a trükk, amit az autóiparból lestek el. Ezek voltak az első csillogó hatású körömlakkok, amelyeket sokkal könnyebb volt felvinni, leszedni, olcsóbban és többféle színben gyárthatóvá váltak.  Michelle Manard és társai meggazdagodtak, világszerte pedig nők milliói kezdhettek el hódolni az immáron bárki számára elérhető körömlakkozás szenvedélyének.

A második világháború előtt inkább a fiatal nők szokása volt körömlakkozás, amit nem is feltétlenül néztek jó szemmel az idősebbek, főleg a vörös festés és a hold manikűr dívott ekkor. 1966-ban a miniszoknya anyja, Mary Quant dobta piacra az első fehér és pasztell színű lakkokat, amelyek a kor divatját döntően meghatározták. Szintén Miss Quant ötlete volt, hogy a körmök színe legyen harmóniában a ruhával.

A francia manikűr eredetéről szóló harmadik verzió 1976-os, Jeff Pink állítása szerint ekkor találta fel Los Angelesben, azzal a céllal, hogy olyan manikűrt hozzon létre, amely többféle öltözékkel is összeillik. Elterjedt legenda, hogy mivel a párizsi kifutókon jelent meg először ez a manikűr, így innen a neve. A ma is élő Jeff Pink állítása szerint csupán azért nevezte el French Manicure-nek ötletét, mert jól hangzott.

Az 1980-as években a színpaletta extrémebb irányokba fordult, mint valaha, ekkor jöttek létre a neonsárga, izzó fukszia vagy épp sokkoló kék színek. A következő évtized legnagyobb dobása kétségtelenül a Chaneltől a »Rouge Noir«, azaz más néven a Vamp árnyalat volt, amely az alvadt vér színét imitálta. Ezt viselte Uma Thurman 1994-ben a Ponyvaregényben, ami után az árnyalatot órákon belül elkapkodták a boltokból és ma is ikonikus színnek számít.

Az ezredforduló óta a manikűr aranykorát éljük, sosem látott népszerűségnek örvend a körömdíszítés, egyre bonyolultabb minták, formák és színek jelennek meg, a manikűr egyre inkább az öltözködés részévé és egyre hangsúlyosabb stíluselemmé válik. Egyúttal a körömlakkok gyártása, alapanyagai is nagy változásokon mennek át, egyre fontosabbak a környezetvédelmi és egészségügyi szempontok, ma már léteznek fair-trade, green-trade és vegán körömlakkok, így nyugodt lelkiismerettel festhetjük tovább körmeinket.

Keresés